A fekete tükör fogságában
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
A bécsi Albertina Modern január 22-ig látogatható, Szabadság útjai (Ways of freedom) című kiállítása az absztrakt kiemelkedő alkotóit mutatja be. A tárlaton szenzációként három Reigl Judit-festmény is szerepel, a Robbanás korszak két különleges darabja és a Dominancia-központ című festmény.
Az absztrakció 1950 és 1960 között vált egyetemes nyelvvé, New Yorkból mint epicentrumból kiindulva. A második világháború, a holokauszt borzalmai és a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadások sokkhatása gyökeresen átalakította a társadalmat,
Az Egyesült Államokban az absztrakt expresszionizmus, Nyugat- és Közép-Európában az art informel (lírai absztrakt) új vizuális koncepciót hozott létre:a figuráció vagy a geometriai absztrakció helyett a szín, a forma és az anyag kifejező megközelítése vált fontossá. Míg a spontán gesztus a totalitarizmus évei után az egyéni szabadság kifejeződéseként kapott szimbolikus jelentést, a nagy formátumú, egyszínű mezőket tartalmazó festmények olyan meditációs teret hoztak létre, amely az emberi lét alapvető kérdéseinek feltárására inspirálta a befogadót.
Reigl Judit (MTI/Oláh Tibor)
Az Albertina Modern október közepén nyílt Szabadság útjai (Ways of freedom) című kiállítása e korszak kiemelkedő alkotói mutatja be, az amerikai absztrakt expresszionizmus és az art informel irányzatok párbeszédét állítva a középpontba. A tárlaton az amerikai sztárművészek – Jackson Pollock, Mark Rothko Barnett Newman – mellett olyan fontos női alkotók munkái is szerepelnek, mint Lee Krasner, Joan Mitchell és Reigl Judit.
a kiállítás megerősíti, hogy életműve a háború utáni absztrakt festészet mainstreamjének része. Mindhárom Reigl-festmény a francia származású svájci üzletember, mecénás, műgyűjtő Jean Claude Gandur Alapítványából érkezett Bécsbe. A kapuvári születésű, 2020-ban, 97 éves korában elhunyt Reigl Judit ugyanis 1950-től Franciaországban élt, ám a magyar állampolgárságát megtartotta, Kossuth-díjat is kapott, és magyar képzőművészként hivatkoztak rá.
Reigl Judit-interjú (Kálmán Makláry Fine Arts)
A Robbanás korszak két különleges darabja közül a nagyobb formátumút a hazai közönség 2010-ben, a debreceni Modemben megrendezett Reigl-életműtárlaton (A létezés ritmusa, kurátorok: Gulyás Gábor, Makláry Kálmán) már láthatta. Ez a kétméteres alkotás, az alkotóhoz köthető eddigi rekordként, 2016 júniusában,
Reigl Judit: Robbanás, 1955
A másik, kisebb méretű, 1956-os Robbanás a Reigl Juditot nemzetközi szinten is képviselő Makláry Kálmán standján szerepelt a brüsszeli BRAFA művészeti vásáron 2012-ben. A harmadik, Dominancia-központ című festményt a 2013-ban, a Makláry galériában rendezett Absztrakt expresszionizmus 1955–1959 című kiállításon mutatták be először itthon, 2014-ben a Ludwig Múzeum Űr és extázis tárlatán, illetve az Art Paris Art Fair művészeti vásáron ugyancsak a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria standján szerepelt.
Reigl Judit: Robbanás, 1956
Nyitókép: Reigl Judit: Dominancia-központ, 1958 (Kálmán Makláry Fine Arts)